Krásna Hôrka kastély
A kastély története
Krásna Hôrka az egyetlen olyan szlovákiai vár, amelynek építészete és gyűjteményei szinte érintetlenül maradtak fenn. A vár elsősorban védelmi és közigazgatási funkciót töltött be, és csak kis mértékben volt lakófunkciója. Építészetének megjelenését a 18. század első feléig tartó átépítések befolyásolták, és a 19. században egyfajta festői elhanyagoltság és romantikus beavatkozások határozták meg a kellemes hangulatú vidéki rezidencia jellegét. A 17. század végére a tulajdonosok viszonyulása ősi kastélyukhoz mai fogalmakkal nosztalgikusnak mondható.
Ezért az Andrássy család hamarosan, 1850 után úgy döntött, hogy a Krásná Hôrka múzeummá alakítja át. Krásná Hôrka tehát nem katonai erődítményként maradt meg a köztudatban (a közelében zajlott az 1556-os rozsnyói csata, és a vár az uradalmi felkelések idején is katonai központ volt), nem is pompás reprezentatív rezidenciaként, hanem családi emlékhelyként, ahol az ősök és a régmúlt relikviáit gyűjtötték és tárolták. Paradox módon a kastély reprezentatív funkcióját (František Andrássy 1740 körüli rövid időszakát leszámítva) a 19. században töltötte be, amikor az Andrássy család tagjai büszkén mutogatták politikai és üzleti partnereiknek, valamint előkelő látogatóiknak. A gyönyörű Hôrka meglehetősen romantikus elképzeléseket teljesít a kastélyról, részben a reneszánsz és barokk nemesi udvari kultúrából merítve.
A vár anyagi összetétele kiváló példája annak, hogy a vár hogyan nőtt és bővült az évszázadok során - a várkomplexum első épületeitől a szikla legmagasabb pontján álló várépületektől az eredeti funkciójától független építészetig az elővárban. A vár eredete a 13-14. század fordulójára tehető, és nyomai ma már alig olvashatók más korszakok járulékai alatt. Krásná Hôrka tehát inkább reneszánsz vár, mint középkori, köszönhetően a 16. században a Bebekek, majd a 17. században Andrássy Mikulás által végrehajtott kiterjedt építési átalakításoknak. Žofia Seréda 1710-ben bekövetkezett halála után fia, František és felesége, Keresztes Kata egy barokk nemesi udvarház építésébe kezdett. Az elhanyagolható építési tevékenység mellett jelentősebbek azok a művek, amelyek létrehozását nyilvánvalóan a mecénás mély vallásossága motiválta.
19. század
Andrássy Frigyes alatt épült az első kapu monumentális szenteket ábrázoló szobordíszítéssel, a kastély előtti Nepomuki Szent János-kápolna, egy barokk (valószínűleg) szentháromságoszlop (ma torzó) és számos vallási motívumokat ábrázoló festmény. Nyilvánvalóan erre az időszakra tehető Szűz Mária kultuszának elterjedése is, akinek később a várkápolnát is szentelték Nagyboldogasszony tiszteletére. Valószínűleg ebben az időszakban alakították ki az udvarokban az úgynevezett kerteket, amelyeket a terméskő befalazásával hoztak létre. A 18. század végén a Beaumont Madonna kultuszának erősödése miatt az Andrássy család a régi, Ferenc korabeli kápolnát (a déli tüzérségi bástya helyén) tágasabb, gazdagon díszített falfestményekkel és a központi vár egykori lakószárnyába vezető kórussal ellátott templommá építtette át.
A kastély újkori történetének egyik érdekes állomása a 19. század eleji tűzvész utáni időszak. III. István özvegye, Festetich Mária grófnő javíttatta ki a várat, sőt, még a kastély szobáiba is beköltözött (a központi várban). A szobákat Josef Caucik és Henri Cavet műveivel rendezte be és díszítette. Ezek a termek képezték az alapját a családi múzeum létrehozásának, amelyet az Andrássyak "régiségtárnak" neveztek. A Krásná Hôrka múzeumként való első említése 1857-ből származik. Az egyik családi szerződés alapján Krásná Hôrka a család tagjainak végső nyughelyeként lett kijelölve. Az 1890-es évek végén gróf Dionýz Andrássy Gy. Cziglert Budapestrol, hogy építse át a központi kastély pincéit és végezzen kisebb átalakításokat az udvarokon. Ekkor épült egy kovácsoltvas korláttal ellátott lépcsőház, amely összekötötte a "becsület" udvart és a park területét, ahol 1828-ban egy egyedülálló neogótikus kápolnát építettek. Ugyanebben az időszakban hozták létre az egyedülálló Ferenc Múzeumot, amely a család fiatalabb ágának utolsó férfi leszármazottja feleségének állít emléket.
